Ujvári Andreával is ajánlás útján ismerkedtem meg. A harmincas évei derekán járó csupa mosoly Ő, annak ellenére, hogy életébe nemegyszer mélyen belevájta körmét a bánat. 20 évesen egy tragikus balesetben elvesztette legjobb barátait és a kedvesét. Az élet adott új szerelmet, de hiába vágyott az anyaságra, négy terhessége vetéléssel végződött. Férje támogatása, a szerelmük és az a képesség, hogy mindig előre nézzen és menjen tovább segített abban, hogy mindezeket túlélje és aztán örömmel fogadja gyönyörű egészséges kisfiát, akinek már bébi korában sokat muzsikált . A gyermekfejlesztés és a zenei nevelés állt legközelebb a szívéhez, így született meg az ötlet és az elhatározás, hogy létrehoz valami olyat, ami még nincsen. A családi erőforrásokat, valamint a puszta kezek munkáját és kitartását felhasználva megálmodta a Varázskert BabaMamaHázat. Egy olyan fejlesztő és szabadidős központot, ahol nemcsak a kicsik, hanem a szüleik is otthon érezhetik magukat. A különböző foglalkozások mellett lehetőségük van kikapcsolódni, mozogni, beszélgetni, zenélni bármeddig, de a problémákat sem kell magukban tartani, mert felkészült szakember gárda és a közösség segítségével a lélek gondjai is orvosolhatóak.

Történetének címe ez lehetne: „A halálból a gyermektelenségen át, végre megérkeztem: A Varázskertbe.”

Ujvári Andi vagyok. Semmi abrakadabra, semmi hókuszpókusz. Nincsen csillagos köpenyem és mágikus kalapom sem. Mégis úgy érzem, hogy még fiatal élettörténetem nem mindennapi és segíthet másoknak is, hogy egy kisember is álmodhat nagyot, mert minden vágyból melyet igazán szeretnénk, valóság lehet.

Úgy érzem, hogy Én a mai napig az álmaiért erősen dolgozni tudó és naivan minden egyénben hívő nő vagyok, aki sok-sok tanulópénzzel és traumával megküzdve mégis egyfolytában mosolyog, mert hiszem, hogy az élet csak „keretezés” kérdése. Ez azt jelenti számomra, hogy mindenben és mindenkiben meglássam a jót és a legkisebb pozitívumot is úgy publikáljam a magam vagy mások számára, mintha az a legnagyszerűbb dolog lenne.

Van egy másik szerencsém is, ami a könnyen „túllépést” jellemzi. Nem rágódom sokat dolgokon, ugyan minden nagyon mélyen megérint, de ahogy kisírom, kibeszélnem magamból hamar tovaszáll, talán ezért maradt egészséges a lelkem és ezért nem kellett soha pszichológushoz fordulnom.

 20 év. Ekkor kezd el igazán élni egy ember, kirepülni a családi fészekből. Én is ezt terveztem, külföldön tanultam.

Abban az évben egy verőfényes nyári napon, miután hazaérkeztem 2 hétre nyaralni, elindultunk kiskocsinkkal legkedvesebb barátaimmal és kedvesemmel. Az autópályát átépítették és előzési tilalom mellett csak 2 sáv volt az utazók számára, ami a velünk szemben éppen kanyarban előző külföldi üzletembereket nem nagyon érdekelte. Úgy érezték még meg tudják előzni a sebességet betartó IFA gépkocsit és egy kicsit beláthatatlan szakaszon előzésbe kezdett.

Nem sikerült.

Az IFA poroltója kevés volt a három emeletnyi magas lángokhoz, melyet az ő motorjába robbant 80 liter benzinnel megtöltött tartály okozott.

Mindenki meghalt azonnal.

A balesetet okozó kocsiban öt üzletember volt, mind más nemzetiségű akiket szintén haza vártak, csakúgy, mint bennünket.

Én is meghaltam…kicsit.

Bekötöttem magam, mégis minden bordámat eltörve kiszakadt biztonsági övvel „repülve” távoztam a szélvédőn keresztül, amivel így megmenekültem. Életemet egy házaspárnak köszönhetem, akik újraélesztettek a kocsinktól jóval távolabb egy útszéli „bokorban”.

Semmire nem emlékszem.

Felriadva a kórházban, mindenem fáj, alig kapok levegőt…fölöttem egy hang egyfolytában csak azt mondta: „A jóisten nagyon szereti magát!”. Amikor kérdezősködöm kitérő válasz szerint ugyanazt a mondatot mondja nekem. Szinte minden csontom eltört mondják, legégett a hajam, a szemöldököm és a fél arcom, karom. Vesém repedt, a tüdőm zúzódott, súlyos agyrázkódásom van…mégis úgy érzem, valaki fentről vigyáz rám….szerencsés vagyok.

Komoly szakértelem, egy térdműtét, rehabilitáció és szüleim töretlen gondoskodásának hála felépültem. Félbeszakított külföldi tanulmányaim miatt, intenzíves szakápolóként helyezkedtem el 2 évre koronária örzőbe.

 Nehezen, de újra szerelembe estem. Ő úgy érzi és minden nap bizonyítja miatta tartott meg a sors.

Ennek már 18 éve.

Tanultam és tanulok azóta is. A kórházi munkát az egyfolytában lévő újraélesztésekkel, rohamtempóval, ami egy koronária örzőben van, nem bírta a műtött térdem, amibe minden ínszalag helyett egy combizom rostom van elhelyezve (ami azóta is köszöni szépen jól működik).

Az egészségügyi minisztériumba helyezkedtem el és a legalacsonyabb titkárnői posztról viszonylag hamar az egyik államtitkár mellett, majd a miniszteri kabineten találtam magam, ahol évekig dolgoztam. Később, lehetőséget kaptam a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda koordinálására, ezzel több NŐI népegészségügyi kampányért feleltem például méhnyakrák, mellrák kampány, amit örömmel tettem. Egész életemet meghatározta a segítségnyújtás és a családok iránti elkötelezettség, kormánytisztviselőként is.

Mindeközben házasságomat követően sok-sok évig nem sikerült teherbe esnem, pedig minden álmom az volt, hogy édesanyává válhassak. Erre 10 évet és 4 terhességet vártam. Minden elkövettünk az ügy érdekében, ami sok lemondással, mély traumákkal és szintén életveszéllyel járt. Volt olyan terhesség, ami hónapokig tartó fekvéssel járt a legkisebb mozdulatlanságot követelve meg tőlem, mégis a negyedik hónapra elvesztettük a babát és mindezt egy olyan műtét követte ahol szintén sok csomag vér mentette meg az életemet.

Úgy érzem 20 évig a szüleim, majd onnantól kezdve férjem kitartása adta meg azt az életkedvet és örömöt, ami mindig is átjárt.

 A legkönnyebb, hihetetlen, de lemondásoktól mentes terhességem volt, amikor a kisfiamat vártam.

Zéti olyan jól érezte magát, hogy szinte ki sem akart bújni. Repültem a boldogságtól a 9 hónap alatt.

 A GYES csodálatos időszakában Babamuzsika foglalkozásokkal örömöt adtam a legkisebbeknek. Számos helyen énekeltem, furulyáztam és szórakoztattam zenei neveléssel a családokat.

Anyukám volt, aki megkérdezte amikor kisfiamat szórakoztattam, az étel bekebelezéséért „könyörögve”, hogy miért nem csinálsz egy saját helyet? Ekkor felcsillant bennem a hit, hogy talán (???!!) képes lehetek rá.

Évekig tartott mire elkészítettem a szakmai programot, a honlapot, már jó előre…felkerestem pályatársakat, utána olvastam a feltételrendszernek, ami nagyon nehéz volt, mert senki, de SENKI nem értette, hogyha nem bölcsődét, óvodát, családi napközit, játszóházat szeretnék nyitni akkor…. MÉGIS MIT? MI EZ?! – néztek rám a hivatalban.

Azt sem tudták kinek a jogköre lehet, hogy kihez tartozik, amit elképzeltem. Azaz nem játszóházat, hanem BabaMamaHázat szerettem volna, ahol nem csak a babák, hanem az édesanyák is otthon érezhetik magukat. NEM csak egy fejlesztő központ, hanem egy “Anyaközpont” is, ahol ingyenes játszórész, teakonyha és a SÓ-homokozó mellett lehetőség van kikapcsolódni, mozogni, zenélni, beszélgetni…bármeddig. Az idő függvénye nélkül.

4 éve, hogy belevágtam baráti kölcsönökből a megvalósításba.

Sehol a környéken nem volt olyan hely, amely mind a babák, mind pedig a mamák komfortérzetét kielégítené családbarát áron. Boldog vagyok, hogy belevágtam.

Rengeteg nehézség volt, egy csúnya koszos raktárhelységbe, amihez 50 éve nem nyúltak, de jó volt az infrastruktúrája csak én láttam lehetőséget. Édesapám és férjem mégis kiállt mellettem és 1 hónapnyi kétkezi munkával mi hárman otthont adtunk egy BabaMamaHáznak.

Kifestettem a falakat és jobb híján én terveztem meg az egész arculatot éjjeleken át a munkámhoz, ami folyamatosan bővült és nőtte ki magát Zugló szívében. A mai napig a foglalkozások mellett mindent jómagam tervezek, varrok, festek, készítek, ami boldogsággal tölt el és hálát adok érte nap, mint nap.

Tőlem mindenki vidámabban, boldogabban, sőt, okosabban megy el, mint ahogyan érkezett. Erre képes az a zuglói gyermekfejlesztő központ, amit a kisfiam mellett GYES-es éveim alatt megálmodtam, majd kitartó munkával létrehoztam és működtetek a mai napig Zuglóban.

A neve: Varázskert BabaMamaHáz.

A Varázskert BabaMamaHáz több kiváló pedagógussal: Varázskaticákkal, a családoknak nyújt fejlesztő órák és kikapcsolódás mellett, sok ingyenes programot. A kismamáknak szóló órák mellett, körvonalazódott fejemben a katica fotelekkel kényelemsebbé és barátságosabbá varázsolt teázó sarok, a színes mesefigurákkal díszített falak és a gyermek arcfestés ötlete is. Nyitás óta díjtalan a játszóház, a teakonyha és a női magazinok sokasága, amit férjemmel a kiadóktól cipelünk a családoknak. A sóhomokozót saját magunk terveztük és építettük Himalája sóval töltve, hogy ha kint hűvös van, és nem lehet homokozni, játszóterezni nálunk jól érezzék magukat a gyerekek, míg anya olvas a „katicafotelekbe”.

 Mivel a gyermekfejlesztés és zenei nevelés állt legközelebb a szívemhez, a vezetés mellett még egy évig tartottam Babamuzsika órákat, de most, hogy immár 20 kiváló pedagógusnak adhatok munkát, ami hatalmas felelősség, már nem tudnék lelkiismeretesen készülni az órákra is.

Az 5. tanévet kezdő BabaMamaHázban azóta is reggeltől estig dolgozom. Mindig mosolygósan és örömmel fogadom a szülőket és gyerekeket, hiszen ez egy olyan pluszkiadás a családoknak, hogy megbecsülnöm, hogy minket választanak és eljönnek hozzám. Szervezem a hétvégi születésnapi zsúrokat, az gyermekarcokat mindig én festem ki, ami minden szülinapi zsúrhoz jár és egyfolytában gyermekbarát partnerekkel tárgyalok, hogy minél több dolgot tudjak nyújtani a családoknak. Éjszaka hírlevelet írok, e-mailekre válaszolok vagy ajándékokat készítek a törzsvendég anyukáknak.

 Kezdetek óta ugyan sikeres a BabaMamaHáz, mert szívvel-lélekkel dolgozom sokszor 15 – 20 órát, de alig van belőle valóságos anyagi bevételem, mert mindent visszaforgatok. Fontos számomra, hogy igazán felhőtlen legyen mindenki, aki hozzánk betér, hiszen a családomon túl ez a boldogságom forrása.

A mai gazdasági helyzetben előnyünk, hogy egy foglalkozás áráért (1500 forint) egész nap nálunk lehetnek családok, ám az altatási idő miatt még sincs soha zsúfoltság.

A Varázskert BabaMamaHáz neve alatt, három ingyenes projektet is kialakítottam ez alatt a négy év alatt. Az egyik legsikeresebb a Szupernagyi Szolgálat ahol találkozási felületet biztosítok arra, hogy a családok nagymama korú hölgyekkel megismerkedjenek és egymásnak segítve együttműködhessenek, akár gyermekmegőrzés, akár főzés, akár vasalás, akár a napi logisztika megoldása végett.

Másik díjtalan szolgáltatásunk a havi 4-5 alkalommal megtartott Szülésfelkészítő program, ami jeles szakemberekkel, minőségi felkészítést ad az édesanyáknak a baba elsősegélynyújtástól a csecsemőgondozáson át a hordozókendő kötésig. Mindezt testi és lelki felkészülési modulokkal egybekötve.

Harmadik egy a Fogyasztóvédelemmel együttműködő Gyermekfogyasztóvédelmi Tanács melynek munkája folyamatosan zajlik.

Köszönöm az interjú lehetőségét: Ujvári Andrea

To Top

Azonnali üzenetek

)
    is typing...

    Most nem vagyunk a chat közelében, de tudsz nekünk üzenetet küldeni!

    Üzenet küldése Cancel

    hozhatsz tortát! vagy kapsz TŐLÜNK ajándékba...